Blog

Kedves Olvasóim!

 

Mai témánk a császármetszés. Van köztetek olyan, aki császármetszéssel hozta világra gyermekét? Előre tervezett volt vagy komplikáció lépett fel? Van-e olyan, aki kéri/kérné?? Végül olyan Kismama jelen van-e, aki még a tervezett császármetszés előtt áll?

Írjátok meg nyugodtan üzenetben a Facebook-on: Baba-Mama-Lélek szülésznő szemmel

 

A téma nagyon összetett és sokrétű, megoszlanak róla a vélemények az Anyukák/Kismamák között. Mi is az a császármetszés (sectio caesarea)?
Egy szülésbefejező műtét. Nagy hasi műtét. Elengedhetetlen a mai szülészeti ellátásban, rengeteg Anya és Baba élete menthető meg e műtét elvégzével.
Rengeteg oka lehet annak, amiért erre kerül a sor. Természetes, hogy az életmentő beavatkozások okán végzett császármetszések elengedhetetlenek.

A császármetszés napjainkban a leggyakrabban végzett hasi műtét. A szülések nagyon magas %-a végződik így.

A császármetszésnek vannak abszolút/vitális és relatív/profilaktikus javallatai. Az abszolút/vitális javallat azt jelenti, hogy hüvelyi úton nincs lehetősége a babának megszületni, életveszélyes állapot lépne fel, a műtét életmentő beavatkozás lesz. Relatív/profilaktikus javallat pedig, hogy császármetszés nélkül is megszülethet ugyan, de baba és/vagy Anya is súlyosan sérülhet, ezért a szövődmények elkerülése, megelőzése céljából végzik el a műtétet. Megkülönböztetünk vitális anyai, magzati és vitális anyai és magzati javallatot. Ezek közé tartozik az anyánál a szívelégtelenség, súlyos vérzés, tüdőödéma és a DIC (disseminalt intravascularis coagulatio). Magzatnál az asphyxia, köldökzsinór előesés, elhanyagolt harántfekvés és felszálló fertőzés. Anyai és magzati okok pedig az eclampsia, méhruptura, elölfekvő lepény és korai lepényleválás. Profilaktikus anyai ok az anyai betegség, méhen végzett korábbi műtét (pl.császármetszés), szülőcsatorna rendellenessége és az idős először szülő kismama. Profilaktikus magzati ok a fenyegető magzati asphyxia, lepényi elégtelenség, magzati betegség vagy annak veszélye és a meddőség után fogant terhesség. Profilaktikus anyai és magzati ok a terhelő kórelőzmény, fájásgyengeség, ikerterhesség és a relatív téraránytalanság.

 

Mi a különbség az elektív (tervezett) és a sürgős császármetszés között?

 

Tervezett császármetszés esetén az Anya előre tudja, hogy császármetszés útján hozza világra gyermekét, októl függetlenül. Ebben az esetben általában nem várják ki a 40. hetet, 38-39 hetesen elvégzik a műtétet. Előző nap be kell feküdni a kórházba, megtörténik a műtéti előkészítés. Ez annyiból áll, hogy elmondják mikor és mit, meddig szabad enni/inni. Beöntés, borotválás, ctg, infúzió, katéter, gyógyszerek.. és műtő. Ilyenkor van idő gondolkodni, stresszelni, félni. Talán ezért nem jobb előre tudni, vagy ha mégis, jobb rá felkészülni. Ilyen esetekre találtam ki a császármetszésre készítést.

 

Sürgős császármetszés esetén hirtelen fellépő ok miatt történik a műtét. Gyorsan kell cselekedni, a szülőszobán mindenki rohan, végzi a dolgát, telefonál. Percek alatt megjelenik a műtős személyzet, Kismamát már előkészítették, műtő készen áll. Ilyen esetben nincs idő gondolkodni, minden percek alatt történik, azonnal, rutinszerűen elvégezve, hogy minél hamarabb megszülethessen a baba.

 

A műtétet spinális érzéstelenítésben vagy altatásban végzik. Spinális érzéstelenítés esetén teljes motoros, szenzoros és szimpatikus blokk érhető el. A lumbalis 2-3. vagy 3-4. csigolya közé szúrnak a subarachnoidealis és liquor térbe. A kismama oldalfekvő vagy ülő helyzetben helyezkedik el, fejét előre hajtja, kissé púposít. Beszúrást követően (jobb esetben) hamar beáll az érzéstelenítő hatása és kezdik a műtétet. Kőmetsző helyzetben vagy lábakat kinyújtva fekszik a kismama a műtőasztalon. Bőr fertőtlenítése és műtéti izolálás után kezdődik a műtét. Kb. 30-45 perc az időtartama.
Bizonyos kórházakban az apás szülés azt jelenti, hogy apa bent lehet a műtőben, míg más helyeken csak a műtő melletti helyiségben várakozhatnak. Császármetszéskor az esetek többségében apa „arany órázik”. Anya még a műtőben van, pocakját varrják.

 

A műtét után gyermekágyas osztályon vagy posztoperatív örzőben történik a lábadozás. Kórháztól függően 6-12-24 órát szükséges feküdni, ezután lehet csak felállni. Személy szerint úgy gondolom, hogy a 12 óra az ideális. Ilyenkor megfigyelik a vitális paramétereket (RR, pulzus, légzés, testhőmérséklet). Nézik a vérzést, méhösszehúzódást, tudatállapotot. A katétert, infúziót és ha van, a drain csövet és zsákot (amely a sebváladékot vezeti el, nem minden kórházban tesznek ilyen a hasba). 1-2 óra után óvatosan lehet inni, fokozatosan, egyre több folyadékot bevinni. Az infúzióban csepeg a fájdalomcsillapító, ahogy telik az idő óvatosan meg kell próbálni mozogni az ágyban, mert hamar elérkezik a felállás ideje. Az első a legrosszabb, utána fokozatosan könnyebb lesz, jobb esetben a személyzet segít felülni, felállni és mosakodni. Katéter, infúzió eltávolítás, hashajtás (kórháztól függően) és mehet a babázás! J (Könnyű ezt mondani.) Hozok majd Nektek a császármetszés utáni lábadozásról egy hosszabb, részletesebb írást, a mai lényege maga a műtét. 

 

Mit is jelent a tervezett császármetszésre készítés? 60 perc alatt személyesen vagy online videóhívásban próbállak felkészíteni a műtétre és az azt követő időszakra. Először is pár szóban átbeszéljük a terhességed, kórelőzményeket, általános állapotod. Beszélünk a félelmeidről, aggodalmaidról, gondolataidról. Ezután részletesen ismertetem a császármetszésre való előkészítést, praktikákat, amelyekkel könnyíthetsz bizonyos dolgokon. Elmondom hogyan zajlik részletesen a műtét, mit csinálnak Veled, kik vannak a műtőben, mit fogsz látni/hallani/érezni. Átbeszéljük az apás arany órát, a műtét utáni 12 órát, a lábadozást, gyermekágyas időszakot hasi sebbel. Beszélünk az újszülőttellátásról, szoptatásról, hasi seb kezeléséről, intim tornáról, mozgás fontosságáról. Mindent átbeszélünk, amit esetleg cikinek érzel, kellemetlennek, mindent, amitől valójában félsz. Végül pedig mutatok Neked egy kis filmet a műtétről, ha szeretnéd mégnézni.
Ne feledd, ha még ebben a hónapban jelentkezel, 15%-os kedvezménnyel vásárolhatsz ásvány karkötőt! A sebgyógyulást a holdkő segíti elő, az ametiszt és az arany jáde csillapítja a fájdalmakat, a dumortierit oldja a stresszt és a hegyikristály gyógyító hatással bír.

 

Meséljétek el császáros Anyukák, nektek milyen élmény volt? Miért kellett császármetszést végezni? Áll valaki tervezett császármetszés előtt?

 

Szép napot Nektek,

Dóri

Kedves Olvasóim!

 

A mai napon a placenta praeviáról lesz szó.

A méhlepény belső méhszájhoz viszonyított helyzete alapján az alábbi formáit különítjük el:

• placenta praevia totalis/centralis: a belső méhszáj területét teljes egészében fedi a méhlepény
  
  
• placenta praevia partialis/lateralis: a belső méhszáj területét részben fedi a méhlepény
  
  
• placenta praevia marginalis: a méhlepény eléri a belső méhszáj szélét
  
  
• placenta ex insertione profunda = mélyen tapadó lepény: a méhlepény megközelíti a belső méhszájat, de szélét nem éri el

 

Gyakori jelenség, kb. 200 szülésre jut 1 elölfekvő lepény diagnózis.

 

Fontos tudni, hogy a terhesség első felében gyakran látható a méhlepény a méhszáj területén, de a terhesség előrehaladtával a méhlepény egyre magasabbra kerül = placentamigratio. Ezért a placenta praevia diagnózisa csak a II. trimesztertől állítható fel.

 

 

Kialakulására hajlamosító tényezők:

 

• többedszer szülő kismama
  
  
• előző szülésnél előforduló lepényleválasztás
  
  
• előzményben terhességmegszakítás
  
  
• előzményben császármetszés
  
  
• endometritis

 

Tünetek: (a klasszikus tünetek a III. trimeszterben jelentkeznek)

 

• első tünet a kevés vér vagy a hirtelen fellépő nagy mennyiségű vér egyéb tünet nélkül
  
  
• a vér mindig friss, élénk piros
  
  
• általános állapot arányban áll a vérveszteséggel
  
  
• a magzatvíz tiszta
  
  
• méhtónus normális
  
  
• véralvadási zavar nincs
  
  
• baba szívműködése normális
  
  
• toxaemiára utaló tünet nincs
  
  
• shockos állapot ritkán fordul elő
  
  
• az I. és a II. trimeszterben pecsételő vérezgetések fordulhatnak elő

 

Terápia: mindig a vérzés mennyisége határozza meg

 

• UH-diagnózis!
  
  
• vércsoport meghatározás
  
  
• vérkép
  
  
• vénabiztosítás
  
  
• ha a vérzés nem súlyos, szigorú ágynyugalom és megfigyelés, magzati állapot ellenőrzése
  
  
• betöltött 37-38. hét után császármetszés
  
  
• a méhszáj szélénél tapadó méhlepény esetében, kedvező méhszájállapot mellett a hüvelyi szülés megengedhető, különösen akkor, ha a burokrepedést követően a baba koponyája tamponálja a vérezgető lepényrészt
  
  
• erős vérzés esetén a terhességi héttől függetlenül anyai vitális javallat alapján azonnali császármetszést kell végezni
  
  

 

(Képek: PAPP Z.: A szülészet-nőgyógyászat tankönyve., 2009.)

 

 

Szép napot Nektek,

Dóri

Kedves Olvasóim! A mai témánk kicsit komolyabb, nehezebb és nem túl pozitív, mégpedig a HELLP-szindróma. A hematológiai és hepatológiai elváltozások együttes és egyidejű előfordulása esetén speciális tünetcsoport alakul ki. A HELLP-szindróma elnevezés a tünetek angol megfelelőiből alakult; hemolysis, elevated liver enzimes, low platelet count. Hogy ezek pontosan mit is jelentenek, egy picit később elmagyarázom. A HELLP-szindróma a súlyos praeclampsia azon formája, mely az anya és a baba életét közvetlenül veszélyezteti. A szindróma klasszikus megjelenése 25 év feletti többedszer szülőkre jellemző, akiknél a korábbi terhességek élettani lefolyásúak voltak. A HELLP-szindróma a terhesség 20. hetétől és a postpartum időszakban jelentkezhet, de általában a 37. hét előtt következik be. Az esetek 90%-ban jelen van az epigastrialis, azaz jobb bordaív alatti fájdalom. Oka a májsinusokban bekövetkezett fibrinlerakódás és következményes intrahepaticus nyomásfokozódás. A Murphy-jel pozitív lehet. Az esetek felében előfordul hányinger, hányás és vírusos fertőzésre utaló tünet. A betegek többsége általános rossz közérzetről is beszámol. A HELLP-szindróma további tünetei: sárgaság, görcsök, gyomor-bélrendszeri vérzés, ínyvérzés, véres vizelet, mellkasi és vesetáji fájdalom. A korai diagnózis felismeréséhez elengedhetetlen a vérkép- és májfunkciók vizsgálata. Gyakran a kezdeti tünetek nem jellegzetesek, ezért a betegség diagnózisa késhet. Az esetek többségében a HELLP-szindróma súlyos vagy középfokú hypertoniaval jár (magas vérnyomás), de előfordulhat úgy is, hogy a vérnyomás normál tartományban van és fehérjevizelés sem jelenik meg. Diagnosztika: Anémia, emelkedett LDH és bilirubinszint, csökkent thrombocytaszám, fokozott vizelet urobilinogén, fehérje vizelés. Sok esetben emelkedett a kreatinin, húgysav. Thrombocytopenia= a thrombocytaszám kevesebb, mint 150 000/mm3 (15 G/l). A thrombocytaszám csökkenése alapján a HELLP-szindrómát három csoportba soroljuk (Mississippi-beosztás): 1. Igen súlyos: thrombocytaszám < 50 000/mm3 (50 G/l) 2. Közepsúlyos: thrombocytaszám 50 000 – 100 000/mm3 (50-100 G/l) 3. Enyhe: thrombocytaszám 100 000-150 000/mm3 (100-150 G/l) Gyanú esetén elvégezendő vizsgálatok: Hemolízis (A vérben keringő vörösvértestek szétesése, a bennük lévő hemoglobin felszabadulásával) : csökken a szérum haptoglobin Májenzim eltérések: AST/ALT < 70 NE/l, emelkedett LDH, össz. bilirubinszint emelkedik Thrombocytopenia: thrombocytaszám ellenőrzése Haemoconcentratio: Htk > 38 % Vesefunkció: szérum húgysav > 416 mmol/l Emelkedett D-dimer Terápia: Legfontosabb a kismama állapotának stabilizálása, különös tekintettel az alvadási zavarokra. Közben tájékozódunk a baba állapotáról is. Igen súlyos HELLP-szindróma esetén terhességi héttől függetlenül azonnal, sürgős császármetszés végezendő altatásban. Emellett thrombocytakoncentrátum adandó. Vérzés esetén friss fagyasztott plazma és vörösvértest koncentrátum is szükséges. (=TRANSZFÚZIÓ) Középsúlyos esetben a 34. hét után a terhesség befejezése indokolt. Ha a HELLP-szindróma nem mutat gyors progressziót, a babának tüdőérlelőt adunk. Enyhe esetben a terminushoz közel spontán hüvelyi szülés megengedhető. A terhesség befejezése után a kismamákat 48 óráig intenzív osztályon tanácsos elhelyezni, ahol szoros monitorizálás zajlik. Általában az Anyák állapota ez időn belül rendeződik, a thrombocytaszám emelkedik, csökken az LDH-szint és a 4. napra kiderül, hogy szövődménymentesen zajlott-e le a HELLP-szindróma. Ha a szülés utáni időszakban az Anya állapota nem rendeződik DIC kialakulása előjelezhető (erről egy külön posztot fogok írni). Méhűri abrasio, plazmaferesis és méheltávolítás szükséges lehet. Előfordulhat, hogy a HELLP-szindróma a gyermekágyban jelentkezik. Ilyenkor magnézium, friss fagyasztott plazma és kortikoszteroid adása javasolt, intenzív monitorizálás mellett volumenpótlás és széles spektrumú antibiotikum adása javasolt. Kezelésre nem reagáló esetben méhűri abrasio, plazmaferesis és méheltávolítás szükséges lehet. Tudom, hogy ez egy nehéz téma, a következő napokban igyekszem vidámmal dolgokról írni, de úgy gondolom, hogy bizonyos betegségekről tudni kell. A későbbiekben is fogok komolyabb témákról írni Nektek, természetesen nem azért, hogy bárkit elijesszek, inkább csak tanulásképp, érdekességként írom le ezen dolgokat.

Kedves Olvasóim!

 

A mai napon egy érdekes és szokatlan témát hoztam Nektek, ami nem más, mint a Couvade-szindróma, azaz (általában) a férfiak „színlelt” terhessége.

Elsőre talán viccesnek tűnhet, lehet sokan fel is nevettek, de valójában ez egy pszichoszomatikus tünetcsoport, amely várandós nőkhöz közel állóknál (leginkább apáknál) fordul elő. Lényege, hogy az adott személy nemtől és fizikai állapottól függetlenül a terhesség tüneteit produkálja. Eltarthat a szülésig, gyermekágyas időszakig. Előfordulási aránya a várandós nők párjai körében 10-15%.

Tünetei a terhességhez hasonlóak, de természetesen ezeket nem egy fejlődő baba váltja ki. J Előfordulhat(nak) rendszeres hányinger, étvágytalanság, szédülés, hangulatingadozások, puffadás, fogfájás, ingerlékenység, álmatlanság, alhasi fájdalmak, súlygyarapodás, depresszió.

Mi lehet az oka? Mivel sokféle tünettel járó bonyolult pszichoszomatikus összefüggésekről van szó, nem lehet egyetlen okot kiemelni. Az általános magyarázat szerint a tüneteket a nő és a baba iránt érzett aggodalom váltja ki.

Specifikus terápiája nincs, általában a szülést követően megszűnnek a tünetek. Érdemes sokat beszélgetni, közösen tervezni, megérteni egymást, társaságba járni, beszélni az esetleges problémákról, ez mind segíthet a leendő szülők előtt álló kihívásokban.

Felmérések szerint a legtöbb Couvade-szindrómában szenvedő férfi Thaiföldön, az USA-ban és Spanyolországban él.

 

Nos, Olvasóim, ismerős valakinek??